DIFFERENCIÁLÓ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 3.

A mai foglalkozás egy fajta összegzése volt az eddig hallottaknak.

Elmondták miért fontos, hogy felismerjük a segítségre szoruló gyermeket, hogy a külön differenciáltan segítség nem azonos a szegregációval, bár külön foglalkozunk a rászoruló tanulóval, hogy azt a pici segítséget, foglalkozást meg tudjuk neki adni, amire szüksége lehet ahhoz, hogy könnyebben beilleszkedjen az itteni környezetébe.

Szó volt az erőszakmentes kommunikáció fontosságáról. Ne ítéljük el azonnal a rosszul viselkedőt. Elkenő mondatokkal vegyük el a szavak élét. Ebből is megérti, de nem megy el a kedve attól, hogy be akarjon illeszkedni, el akarja fogadtatni magát.

Szó esett a resztoratív módszerekről. A megtorló és a helyreállító szemlélet különbségéről, hogy már a kérdésfeltevésnél eldőlhet az ellenállás, vagy segítségadás esetleg elfogadás kérdése.

Végül két filmrészletet néztünk meg. Az egyik egy drámapedagógiai gyakorlat volt. József történetét játszották el addig, hogy a testvérek beszámolnak apjuknak, hogy mi történt az öccsükkel. Innen a gyerekek mondták el, hogy szerintük mit éreztek a szereplők, mit gondoltak, ki, mit miért tett.

A másik a Rómeó és Júlia film egy részlete, mellyel azt szemléltették, hogy az ember milyen színes érzés és világgal rendelkezik. Hányszor kilép abból a szerepéből amit ott és akkor megfelelőnek gondol.